Rusz Milán: Pólika c. zenés vidám színdarab az előítéletről
Koprodukciós előadás a Magyarországi Szerb Színházzal
Kovács Apollónia a magyar és a cigány dal koronázatlan királynője.
Nemrégen ment el a földi létből. A budakalászi idősek otthonába jöttek el érte odaátról barátai: Sárközi, Romungró meg a Zsiga, hogy az örök fénybe kísérjék a Gelem, gelem dalával.
Az idős, Kossuth-díjas művészről még gondozói sem tudják, hogy ki is ő valójában, hiszen férjezett nevén mutatkozott be és szobájából nem lehet kicsalogatni. A nappaliból csak annyit hallani, hogy egyfolytában énekel, pedig ő az utolsó hónapjait azzal tölti, hogy újra átéljen bizonyos élethelyzeteket és megértse mi is történt az elmúlt évtizedekben valójában.
Elsősorban nem a saját életét éli újra és újra, hanem a magyarországi cigányság sorsdrámáját görgeti sziszifuszi módon egyre magasabb és magasabb csúcsokra, ahol még az avatatlan, vagy akár az elfogult is láthatja micsoda mulasztásokat követett el a többség velük szemben, elsősorban azok a honfitársaink, akik őket bűnös előítéletekkel terhelt módon kezelték.
Emberi és művészi nagysága a végső megbocsátásban csúcsosodik ki, amikor magyar és cigány anyanyelvén mindenkit megáld és a roma eredetmonda madárszárnyain, pillekönnyedén elillan oda, ahonnan a dalai idejöttek mihozzánk.
